“Hogyan üzletelj Oroszországban?” Hülye értelmetlen kérdés, hiszen ahogy nincs üzleti-társadalmi-kulturális értelemben egységes Kína vagy Spanyolország, úgy egységes “orosz ország” sem létezik. Az országot 185 (!) nemzetiség lakja, a többségi nemzetiség értelemszerűen az orosz (a népesség 81%-a), míg a többségi vallás a pravoszláv (a népesség 71%-a), jelentős az iszlám aránya (10%), hiszen a XVI-XIX században meghódított vagy megszerzett terüeltek lakossága jellemzően iszlám hitű volt. Oroszország nem csak multikulturális, de bevándorló-ország is, a kedvezőtlen demográfiai mutatókat (magas halálozási ráta, öregedő társadalom) és a központi területek nem csillapodó munkaerő-éhségét a bevándorlás (viszonylagos) könnyítésével kezelik, a bevándorlók jellemzően a volt szovjet köztársaságok területeiről (Ukrajna, Kazahsztán, Üzbegisztán) kerülnek ki.
Mielőtt bármilyen üzletbe kezdünk az országban meg kell tudni, hogy milyen szintű politikai kapcsolatra, támogatásra van szükség. A külföldi befektetőket tárt karokkal várják, de ahhoz, hogy megértsük hol, kihez és hogyan kell fordulni, meg kell érteni az ország közigazgatási felépítését.
Az “Orosz Birodalom” szövetségi állam, hivatalos elnevezése Oroszországi Föderáció. A szövetségi berendezkedés megértését az nehezíti, hogy az orosz uralkodók már a cári időktől fogva sikeresen alkalmazták a római “divide et impera” elvet: a Föderáció alanyai vagy szubjektumai ma is különböző státusú, különböző fokú autonómiát élvező, de azért Moszkvától (ld. “Brüsszel”) közvetlenül függésben lévő közigazgatási egységek, amely szubjektumból jelenleg 85 van.
“Область”, 46 terület vagy megye: élükön a kormányzó áll. A magyar megyével ellentétben az orosz megyei közigazgatási hivatal nem egy kádértemető, hanem jelentős költségvetéssel és hatáskörrel rendelkezik, de közvetlenül függ Moszkvától. Ha jót akarunk, akkor a kormányzóvl legyünk jóban:)
“Республика”, 22 köztársaság: Választott parlamenttel, a parlamentnek felelős kormánnyal (benne minisztériumokkal, miniszterekkel). A kormányokat miniszterelnök vezeti, a köztársaságok élén az államfő áll (elnök, de újabban inkább Moszkva által kinevezett “глава” (vezető): elöbbit a “nép” választja, utóbbit Moszkva nevezi ki és a választások csak megerősítik Putyin döntését (hivatalosan fordítva van). Ilyen köztársaság a Baskír és a Mordvin is, ahol én jelenleg dolgozom. Értelemszerűen a köztársaságokban a “glava” jelenti a legfelsőbb szintű kapcsolatot.
A Krím-félsziget, amit annak idején Patyomkin szerzett meg egy puskalövés nélkül Nagy Katalin cárnőnek, majd Putyin újra visszaszerezte az orosz birodalom számára, szintén köztársaságként “csatlakozott” az Orosz Föderációhoz (bár ez nemzetközileg ugyebár nem elismert).
“Край”, 9 határterület: Jellemzően tényleg “határ” -területek, a magyar “végeknek” megfelelő történelmi háttérrel. Legjelentősebb a Krasznodari Kraj, amely nem csak fejlett mezőgazdasági és élelmiszerfeldolgozó központ, de itt található az orosz “Cote d’Azur” a Fekete-tenger orosz partonal, benne Szocsi, Gelendzsik és Novorosszijszk.
“Город федерального значение”, 3 szövetségi város: Moszkva, Szentpétervár és Szevasztopol alkot önálló közigazgatási egységet és függetlenek a várost körülvevő megyéktől (Moszkva és érdekes módon a régi nevét megtartó Leningrád megye) ill. a Krími Köztársaságtól (amely központja Szimferopol).
Ezeken kívül még számon tartunk 4 autonóm körzetet (Автонoмный округ) és a Zsidó Autonóm területet (Автономная область).
A szövetségi szintű városok kivételével a szubjektumok önkormányzti egységei a falusi községek (сельское поселение) és városi községek (городское поселение). A községek egy vagy több, területileg összefüggő településből állnak úgy, hogy a községközpontba minden lakos egy nap alatt gyalogszerrel meg tudja járni az utat oda és vissza.
Az önkormányzati járás (муниципальный район) több (városi és falusi) községből áll, ezen kívül a ritkán lakott területeken úgynevezett településközi területek (межселенные территории) is tartozhatnak hozzá. A járási önkormányzat gondoskodik a több községre kiterjedő, térségi feladatok ellátásáról. A járás vezetője a “glava” egy kinevezett vezető, egyfajta polgármester. Ha “vidéken” van dolgunk, projektünk, mindenképp ápoljunk jó kapcsolatot a helyi glavával.
A fentieknek megfelelően látnunk kell, hogy az adott partner, beruházás, projekt hova tartozik, milyen szintű politikai autonómiát élvez és ki az a vezető, akihez hivatalosan fordulnunk kell.