A blockchain (magyarul blokklánc) egy elosztott adatbázis vagy főkönyv (“distributed ledger”), amely egy folyamatosan növekvő, adatblokkokból álló listát tart nyilván, úgy, hogy elméletben a blokkláncban blokkjainak ill azok adattartlmának hamisitása és az utólagos módosítása rendkívül nehézkes. A blokkok a kezdeti megvalósításokban csak adatot tároltak (az első kriptovaluta a Bitcoin tranzakciós adatait), de a modern megvalósítások (például az Ethereum) már futtatható kódok tárolására is alkalmasak, így lehetővé teszik az okos szerződések végrehajtását. Egy blokk tranzakciók listáját és benne tárolt programok által végzett műveletek eredményeit tartalmazza, valamint metaadatokat, amik időponthoz és az előző blokkhoz kapcsolják.
Blockchain
A blockchain “feltalálása”
A blockchain technológia “feltalálójának” a magyar származású Nick Szabot tartják, aki már 1996-ban leírta a blokklánc technológia és a smart contractok működési elvét a “Smart Contracts: Building Blocks for Digital Markets” című publikációjában. A blokklánc gyakorlati alkalmazása a Bitcoin megjelenésével kezdődött.
A bitcoin egy nyílt forráskódú digitális “fizetőeszköz”, amelyet 2009. január 3-án egy máig ismeretlen személy vagy személyek csoportja Satoshi Nakamoto bocsátott ki, alig néhány hónappal a Lehmann Brothers összeomlása után.
A bitcoin nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól, mivel a peer-to-peer hálózat csomópontjai által tárolt elosztott adatbázisra támaszkodik. Az adatbázis tartalmazza a fizetések adatait, a biztonságot digitális aláírások és proof-of-workrendszer adja.
A bitcoinok tárolhatók egy pénztárcafájlban, személyi számítógépen, mobiltelefonon, külső adathordózókon vagy felhő alapú szolgáltatóknál, küldésükhöz és fogadásukhoz pedig csak a küldő illetve a fogadó bitcoincíme szükséges. A peer-to-peer felépítés és a központi irányítás hiánya megakadályozza bármilyen hatóság számára, hogy a forgalomban levő pénzmennyiséget és tranzakciókat kontrollálja vagy befolyásolja, ami lehetetlenné teszi az árfolyam befolyásolását és pl. infláció gerjesztését. Ugyanakkor a bitcoin mögött nem áll semmilyen arany vagy egyéb fedezet és egy nemeztgazdaság “ereje” ill. termelékenysége.
Mire jó a blockchain technológia, hogyan kapcsolódik a smart contracthoz?
A blokklánc adja a smart contractok technológiai megvalósíthatóságát. A smart contractok olyan eredményeket, következményeket, tevéeknységeket tartalmazó szerződések, ahol a teljesítés (fizetés, szállítás, dokumentum átadása, adatok rögzítése stb) automatikusan a szerződő felektől függetlenül történik, garantálva a biztos és biztonságos teljesítést anélkül, hogy ehhez közvetítőkre (bank, ügyvéd, közjegyző, speditőr) lenne szükség. Ugyanakkor harmadik személy (pl műszaki ellenőr) közreműködése igénybevehető és a szerződéses rendszerbe illeszthető, mint trigger. A legelső “okos szerződés” tulajdonképpen a kriptovaluták letrehozására és azzal való fizetésre szolgált. A fejlettebb smart contractokhoz azonban a bitcoin nem megfelelő, ezért “fejlettebb” rendszerek jöttek létre, pl az Ethereum, amivel már pl biztosításra vagy projektfinanszírozásra lehet okos szerződéseket létrehozni.