Mire jó a blockchain technológia?

A blockchain technológia gyakorlati felhasználása meglepően sokrétű. A kriptovaluták és különböző projektek finanszírozásán túl a smart contractok segítségével létrehozhatóak nyilvános adatbázisok (földhivatali nyilvántartás), de a blockchain felhasználható a logisztikában, egészségügyben vagy a fintech területén egyaránt.

Blockchain technológia

Nick Szabo 1996 -os publikációja után minden a Bitcoinnal kezdődött 2009-ben. A Bitcoin technológiai megvalósítása létrehozta az első kriptovalutát, de az “igazi” smart contractok léterhozásához még nem volt elég, ehhez egy másik blockchain technológaiára, az Ethereum megjelenésére volt szükség. Az Ethereum technológiája (és azóta más blokkláncé is) lehetővé teszi, hogy olyan szerződéseket hozzunk létre, amelyek központi adatbázis, ügyvéd, bank használata nélkül, bizonyos események bekövetkezése esetén (“trigger”) a felek által közösen elfogadott utasírások, tranzackiók, események automatikusan végrehajtódnak.

A blokkláncok tudományos és technológiai alapja a kriptográfia, informatika és a közgazdaságtan metszete, de mögöttes szándékban a központi hatalomtól, a Big Brothertől való félelem ill.  az IT szubkultúra “hacker” ill. “a technológia, a tudás és a hatalom mindenkié” kissé anarchista megközelítése is megtalálható.

Ezzel együtt a blockchain technológia a mai világban valóban olyan, mint az internet volt a 90-es években. Azzal mindenki tisztában volt, hogy az internet forradalmasítja a világot, de konkrét gyakorlati alkalmazásáról még álmodni sem mertünk… vagy csak egy kicsit:)

Blockchain és a kriptovaluták

A kriptovaluta olyan digitális vagy virtuális eszköz, amely a csereeszközként működik. A titkosítást a tranzakciók biztonságának és ellenőrzésének, valamint az adott kriptográfiai új egységek létrehozásának vezérlésére használja. Lényegében a kriptovaluták korlátozott bejegyzések egy olyan adatbázisban, amelyet senki sem tud megváltoztatni, hacsak nem teljesülnek bizonyos feltételek. A mai közgazdasági konszenzus szerint nem töltik be a pénz szerepét, mert túl volatilisek és nem töltik be a pénz értéktartó funkcióját. Ugyanakor egyedi megállapodás szerinti fizetési eszközként foghatóak fel.

Blockchain és a projektfinanszírozás 1.0

A kriptovaluták kibocsájtása során üzletemberek rájöttek, hogy nemcsak univerzáis pénzt lehet “nyomtatni”, mint a Bicoin, hanem olyan egyedi pénzt, ami csak egyes projektet finanszíroz -ez tulajdonképpen egy fedezet nélküli kötvény vagy váltónak felel meg. Ezt a típusú “pénzteremtést” nevezték el a tőzsdei IPO mintájára ICO-nak (Initial Coin Offering). Rengeteg olyan projekt indult, ami mögött nincs semmi, csak egy hangzatos ígéret, elég nehéz kibogozni, hogy az ún “White Paper” valódi projektet vagy csak egy bonyolúlt, de profin tálalt szélhámosságot tartalmaz.  Ugyanakkor ez a befektetési piac megteremti a kisbefektetők és a kis/középvállalkazók eddig hiányzó piacterét, ami eddig csak a peer-to peer landing/investment/crowdfunding lévén létezett és ez sem régóta.

Blockchain és a projektfinanszírozás 2.0

Az okos szerződések lehetővé teszik, hogy anonim, de biztonságos módon fektessenek be kisbefektetők kis és középvállalati projektbe. A cég, befektetés és ingatlannyilvántartások blockchainbe “töltésével” és  a smart contractok automatikus garancia érvényesítésével sokkal biztonságosabbá tehető az amúgy rendkívül kockázatos és intranszparens piac. Pl. a befektető több ütemben biztosítja a pénzt, a következő ütemek lehívásához a projektgazdának teljesíteni kell bizonyos feltételeket. A feltételek teljesítését egy közösen elfogadott harmadik fél ellenőrzi és amikor az kiadja a “megfelelő” pecsétet (ami az utalás triggere, feltétele), az utalást a blockchain automatikusan végrehajtja, az utalás tényét rögzíti és a -mondjuk egy ingatlanprojekt esetén – a zálogjogot bejegyzi.

Blockchain és a publikus adatbázisok

A fenti projektfinanszírozás elterjedéséhez elengedhetlen átalakítani a jelenlegi publikus állami vagy magán szereplők által kezelt adatbázisokat. A cégjogi adatok, a cégek pénzügyi adatainak, ingatlanok tulajdonosainak és terheinek, a cégek megbízhatóságának regisztrációja, nyilvántartása és követése megbízhatóbb és technológiailag egyszerűbb, ha blokklánc alapon tartják nyilván, mint a mostani központosított és centrálisan vezérelt, akár hamisítható rendszerek.

Blockchain és a logisztika/export-import

Az okos szerződések felhasználása minden olyan területen elképzlhető, ahol a bizalomnak szerepe van és a tranzakciók automatikus végrehajthatóak. Így a szállítmányozás, külkereskedelmi ügyletek blokchain alapon megbízhatóbban és alacsonyabb  tranzakciós költségek mellett hajthatóak végre.

Blockchain és a fintech

Egyre több megvalósítás látható nem csak a fizetőeszközök, de pl a biztosítások, a biztosítási tranzakciók végrehjatása területén is.

 

(Disclaimer: kriptovalutákba fektetni rendkívül kockázatos, a tőke 100%-a is elveszthető!)

MentésMentés

MentésMentés

MentésMentés

MentésMentés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.